Csipisznek, a cirkuszi egérnek elege lesz a vándorcirkusznál végzett munkájából. Megalázónak érzi, hogy szürke szőrét fehérre festik minden nap, és a bűvész egy kalapból ráncigálja elő a farkánál fogva. Ezért elhatározza, hogy megszökik a Titán Cirkusztól. Egy körömreszelő segítségével kiszabadul ketrecéből, elbúcsúzik kollégáitól, Napóleontól, a nyúltól és Matildkától, a galambtól, bár ők igyekszenek rábeszélni a maradásra és a művészet iránti elkötelezettségről beszélnek. Tél révén a kinti élet veszélyes egy város egér számára. Csipisz azonban nem mond le a szabadságáról és kisurran útközben a lakókocsiból, amit lovak húznak a havas tájon. Az első éjszaka majdnem elkapja egy bagoly (amit ő keselyűnek hisz). Beleesik a patakba, és csuromvizes lesz. Már majdnem megfagy, amikor fényt lát egy házikóból kiszűrődni. Csiperke, a manó háza az. Csiperke kimegy havat seperni, mert attól tart, hogy reggelre annyi hó lesz, hogy ki sem tud menni a házából. Hóval betemetve észreveszi az egeret, amiben már alig van élet. Csiperke (aki nem sokkal nagyobb az egérnél) beviszi a házba és a kandallónál melegíteni kezdi, majd egy kis italt tölt a szájába. Az egér hirtelen magához tér és bőbeszédűen fecsegni kezd, amire a manó egy-egy szóval válaszol.
